Nagy Szent Gergely pápa – vállalni a feladatot

A Róma egyik leggazdagabb családjából származó Nagy Szent Gergely (kb. 540–604) a város egyik legokosabb, legnemesebb, a nép által rajongásig szeretett ifja volt. Műveltsége és képzettsége, rangja és vagyona fényes jövőt jósolt neki. Harmincéves korában már Róma prefektusa volt. Ám Gergely nem akart pénz- és hataloméhes politikai körökben forogni. Édesapja halála után házukat monostorrá alakította, és szerzetesi ruhát öltött. Az imának és a Szentírás olvasásának szentelte magát egy egyre romlottabb, pusztuló város kellős közepén. Élete legboldogabb éveinek nevezte később ezt az időt.

Ám nem sok adatott neki a szerzetesi magány boldogságából. Hamarosan az egyház szolgálatában kellett feladatokat vállalnia a távoli Konstantinápolyban, a császári udvarban. Amikor pápává választották, ingadozott. Szíve a kolostori csendbe hívta vissza. Levelet írt a császárnak, hogy meggyőzze, ne erősítse meg a választást. Ám a császár megerősítette Gergelyt a pápai hivatalban. Szent Gergely végül elfogadta a döntést. Ettől kezdve fáradhatatlanul, teljes odaadással, éjt nappá téve teljesítette pápai feladatait. Családi birtokait az egyháznak adományozta, és mintagazdaságokká szervezte. Róma a vándornépek támadásai miatt menekültekkel volt tele, ráadásul járvány is pusztított. Gergely pápa ekkor az egyházi birtokokról származó terményeket szétosztotta az éhezők között. Együttérzése határtalan volt: gondoskodott rómairól és menekültről egyaránt. Ne éhezzenek, ápolásban legyen részük, ha betegek. Nem futott el a feladat elől, mert meggyőződése volt, hogy az ínséges időkben a jó Isten egyengette útját a pápai trónra. Békét teremtett Itáliában a longobárdok és a római hadsereg között, megóvva az embereket a háborúk pusztításaitól. Talán az ő pápai gondoskodásának köszönhetjük szép és áhítatot sugalló egyházi zenénket. Mindenesetre róla nevezték el gregoriánnak. Az ő példájára kapott új lendületet a vándornépek megtérítése. Ő küldött negyven szerzetest Canterburyi Szent Ágoston vezetésével Angliába, hogy az an-golszászoknak hirdessék az evangéliumot. Európa új népeinek megtérítése később angolszász és ír területről indult ki.

Ismeretlen 15. századi nápolyi festő Nagy Szent Gergely pápa

Tudod-e?

A hun nép belső-ázsiai lovas nép volt, amely feltehetőleg a Kínától északra fekvő sztyeppei területekről érkezett Európába a IV. században. Hatalmas birodalommal rendelkeztek: leigázták vagy továbbköltözésre kényszerítették az útjukban  álló népeket. A rómaiak számára is komoly fenyegetést jelentettek. Uralmuk Attila király 453-ban bekövetkezett hirtelen halálával szakadt meg. A magyar irodalomban Gárdonyi Géza írt történelmi regényt a hunokról A láthatatlan ember címen. Olvasd el!

A germán nyelvcsaládhoz tartozó sokféle nép a IV. században benépesítette Európa északi és keleti területeinek nagy részét. Mai utódaik közül megemlítjük a németeket, svédeket, dánokat, norvégokat és hollandokat.

A szláv nyelvcsaládhoz tartozó szláv népek a VI. században kezdtek benyomulni Európa középső és keleti területeire a mai Ukrajna és Fehéroroszország területéről kiindulva. Mai utódaik közül az oroszokat, cseheket, lengyeleket, bolgárokat, szerbeket és horvátokat említenénk példaként.

A sztyeppei lovas népek Közép-Ázsia sztyeppéiről Európába költöző török vagy finnugor eredetű népek voltak. Az elsők közülük a Kárpát-medencében letelepedő avarok voltak. Az őket felváltó magyarok után a kunok és besenyők folytatták a sort, majd a 13. században a mongolok (tatárjárás 1241) zárták. Különleges lovas harcmodorukkal és gyorsaságukkal rettegésben tartották Európa népeit.  A 11. századtól a Magyar Királyság keleti határain a székely határőrökkel nagy szerepet játszott e népek megállításában a középkorban.

Az arianizmus a 4. század nagy hitvitáit elindító téves irányzat volt, amely tagadta Jézus istenségét, és ezzel együtt a Szentháromságot is. Alapítója Arius alexandriai pap volt. Nézeteit az I. nikaiai egyetemes zsinat cáfolta meg, megfogalmazva egyben az egyház tanítását: Jézus nem csak hasonló, hanem egylényegű, azaz egy az Atyával. A 381. évi I. konstantinápolyi zsinat a Szentlélek istenségét mondta ki.

A vandál nép barbárságáról híres germán népcsoport volt, amely végül Észak-Afrikában telepedett le és alapított királyságot. Uralmuknak az arabok vetettek véget a 8. században. A rombolást, pusztítást ma is vandalizmusnak nevezzük.

999

Római katolikus vallás

Évközi idő