Művészi szép

Napfivér, Holdnővér

122 perces magyarul beszélő olasz–brit film Assisi Szent Ferenc életéről, Franco Zeffirelli alkotása.

Az olaszországi Assisiben élt gazdag textilkereskedő fia, Ferenc azzal kezdett új életet, hogy megtagadta mindazt, ami – emberi számítás szerint – földi gazdagságot, jólétet biztosított volna számára, és teljesen a jó Isten gondviselésére bízta magát. Ő egészen komolyan vette az evangéliumi tanítást, és bele mert vágni a nagy kalandba. Csak a szeretetre mondott igent. Mindenben a Teremtő ujja nyomát látta, és megértette az emberi élet lényegét. A teremtés által a jó Istent dicsőítő himnuszában fivérének nevezi a Holdat és nővérének a Napot (innen a film címe), de a többi elemet és természeti erőt is megszemélyesíti, jelezve, hogy mindnyájan összetartoznak, hiszen ugyanannak a Teremtőnek az akaratából születtek. Ferenc megértette, hogy a szeretet tesz igazán szabaddá, és azt is, hogy ha más foglalja le az emberi szívet, akkor az képtelen az önzetlen szeretetre. Egészen leegyszerűsített és mások szolgálatába állított élete vonzó lett társai számára is, így már életében sok fiatal követte példáját.

A film nagyszerűen mutatja be a Ferenc lelkében lezajlott folyamatokat és azt, ahogyan teljesen ráhangolódott a jó Isten akaratára. Ferenc pontosan megértette az isteni akarat és az emberi szabad akarat közötti összefüggést. Meg is érkezett igazi otthonunkba, a Szentháromság szívébe. Így Ferenc munkája nyomán élet és szépség fakadt.

Franco Zeffirelli gyönyörű filmje sok, bennünket is foglalkoztató kérdésre megadja a választ. Ezért is érdemes megnézni.

Antoni Gaudí: Szent Család-templom

Az 1852–1926 között élt, a spanyolországi katalán kisebbségi népcsoporthoz tartozó építészt, Gaudít is a Gondviselésbe vetett hatalmas hite kapcsán említjük itt. Ez a művész adományokból építendő, gigantikus méretű, teljesen új térszerkezeti megoldású és gazdag kődíszítésű templomot tervezett Bar­celona belvárosába. A Sagrada Família- (Szent Család) templomot az isteni gondviselés templomaként is emlegette építője. 1882-ben kezdték építeni, és máig nem fejezték be.

A templom a természet és a keresztény hit szimbólumait olvasztja össze, és Gaudí mély vallásosságát tükrözi. „A könyveknél többet ér, ha közvetlenül a természetet tanulmányozzuk” – mondta a mester. A homlokzatok, kapuk és tornyok vallási fogalmakat vagy személyeket jelképeznek. Elkészültével 18 torony magasodik majd a város fölé: a tizenkét 107 méter magas az apostolokat, a négy 130 méter magas a négy evangélistát, a 120 méter magas Szűz Máriát, a legmagasabb, a 175,2 méteres Jézus Krisztust jelképezi. A három homlokzat a születést, a szenvedést és a dicsőséget jelképezi; mindháromnak három kapuja van, a három isteni erény szimbólumai: a hit, a remény és a szeretet kapui.

Élete utolsó tíz évét Gaudí kizárólag ennek a munkának szentelte, amire Istentől kapott megbízatásként tekintett. Meggyőződése volt, hogy semmilyen munka nem lehet sikeres áldozathozatal nélkül, ezért az anyagi javaktól mindinkább eltávolodva, vezekelve és sokat imádkozva élt. „Minden, ami a Sagrada Família építését övezi, az isteni gondviselés műve. Még az én megjelenésem is” – vallotta. „A munka a nép akaratából épül, de sorsa Isten kezében van. A Gondviselés a maga szándékai szerint fejezi be a művet” – hagyta hátra a mester, aki egyáltalán nem sajnálkozott afölött, hogy nem ő fogja befejezni az építkezést.

A taizéi Roger testvér imája

Jézus Krisztus!

Evangéliumodban így szólsz hozzánk: miért aggódtok?...

Aggodalmaskodással semmin sem tudtok változtatni!

Te minden nap megajándékozol minket a hit élő forrásaiból fakadó békességgel,

amely nélkülözhetetlen számunkra, ha Téged szeretnénk

követni, és Benned újjászületni.

Ének: Egek Urát áldjuk – DU 196

Imasarok

999

Római katolikus vallás

Évközi idő